Dorothea Chryst Videos
deutsche Sängerin
- Sopran
- Deutschland
- Opernsänger, Hochschullehrer
Letzte Aktualisierung
2024-04-30
Aktualisieren
Dorothea Chryst Robert Stolz Franz Lehár Lindner Jennings Stein Berliner Symphoniker 1967 1993
Provided to YouTube by Eurodisc Die lustige Witwe: Ich bin eine anständige Frau · Dorothea Chryst · Robert Stolz · Franz Lehár Lehar: Die lustige Witwe (excerpts) - "Operetta Highlights" ℗ 1967 BMG Entertainment Released on: 1993-11-12 Recording Engineer: Horst Lindner Tenor: Jerry J. Jennings Associated Performer: Berliner Symphoniker Lyricist: Victor Léon Lyricist: Leo Stein Auto-generated by YouTube.
Dorothea Chryst Robert Stolz Franz Lehár Lindner Stein Conradi Lüders Schreckenbach Berliner Symphoniker 1967 1993
Provided to YouTube by Eurodisc Die lustige Witwe: Ja, wir sind es, die Grisetten · Dorothea Chryst · Robert Stolz · Franz Lehár Lehar: Die lustige Witwe (excerpts) - "Operetta Highlights" ℗ 1967 BMG Entertainment Released on: 1993-11-12 Recording Engineer: Horst Lindner Lyricist: Victor Léon Lyricist: Leo Stein Soprano: Ellen Malecek-Conradi Soprano: Johanna Behrendt Soprano: Brigitte Bienert Soprano: Adeline Hollenbeck Soprano: Ursula Lüders Soprano: Marianne Schreckenbach Associated Performer: Berliner Symphoniker Auto-generated by YouTube.
Igor Stravinsky Pierre Monteux Hamar Gyenge Holder Chryst 1455 1821 1904 1911 1981
Főbb részek: Első kép: Vásár a nagyböjt előtti héten 0:02 A bűvészmutatvány 05:38 Orosz tánc 07:19 Második kép: Petruska szobája 10:02 Harmadik kép: A Mórnál 14:55 A Balerina tánca (kornettel a kézben) 18:21 Keringő (A Balerina és a Mór) 19:04 Negyedik kép: Népünnepély húshagyókedden (estefelé) 22:21 Dajkák tánca 23:31 Kocsisok és lovászok 28:54 A jelmezesek 31:08 A mű alcíme: burleszkjelenetek négy képben. 1911. június 13-án mutatta be a Gyagilev vezette Orosz Balett (Ballets russes) Párizsban, Michel Fokine koreográfiájával, Pierre Monteux vezényletével. További információk: Szereplők: Petruska,* a Balerina, a Mór, a vén Mágus (vásári szemfényvesztő), továbbá vásári kikiáltó, kintornás, táncosnők, ittas társaság, dobosok, dajkák, paraszt egy medvével, duhaj kereskedő, cigányasszonyok, kocsisok, lovászok, jelmezesek, álarcosok. *A címszereplő férfi, a magyar fülnek nőiesen hangzó név megfelelője „Péterke”. Petruska (ejtsd és hangsúlyozd: Petrúská) a 17. század óta állandó szereplőtípusa az orosz népi bábszínházi hagyományoknak. Legtöbbször marionettfigura, de kézbáb is lehet; karaktere pedig szórakoztató bohóc. Jellegzetes viselete a piros csúcsos sipka, és gyakran hosszú orral ábrázolják. Rokona a 17. századi, nápolyi commedia dell'arte-figura Pulcinellának (Stravinsky írt egy ilyen című balettet is), valamint a brit Punch and Judy páros fiú tagjának. A Petruska-balett négy képből (tableau [ejtsd: táblo]) áll. Színhelye és ideje karneváli forgatag a hagyományosan a nagyböjtöt megelőző, úgynevezett maszlenyica nevű ünnepi héten. Első kép (0:00): vásári forgatag, vidámság, jókedv, ital, táncosok, utcaművészek, zenészek, komédiások, bűvészek szórakoztatják a járókelőket. Feltűnik egy mágus (vásári szemfényvesztő), mindenki figyelme rá szegeződik. Fuvolájával életre kelti három bábját: Petruskát, a Balerinát és a Mórt; megelevenednek és táncolnak, a tömeg megrökönyödésére. Második kép (10:02): Petruska szobája, magány. Néhány csillaggal, félholddal díszített sötét falak, a vén Mágus összeráncolt szemöldökű portréja a falon. Petruska csak egy báb, de emberi érzelmekkel megáldott báb: szenvedélyesen szerelmes a Balerinába, és gyűlöli az őt folyton megalázó gazdáját, a Mágust. Megjelenik a Balerina, Petruska megpróbál udvarolni neki, felfedni előtte szerelmes érzéseit, de a Balerina visszautasítja; inkább a Mórt kedveli, ez megsemmisítően hat a szenvedélyesen szerelmes Petruskára. Harmadik kép, a Mórnál (14:55): a Mór a melankolikus Petruskánál jóval vidámabb teremtés, gazdagon díszített szobájának színvilága vidámságot, jó kedélyt tükröz. Szobájában inkább kókuszdióval játszik, mintsem hogy szegény Petruskát vigasztalja. A Mágus ezért is helyezi az ő szobájába a Balerinát, aki ellenállhatatlan táncba kezd, hogy elcsábítsa a Mórt, sikerrel. A lelkileg összetört Petruskát a Mágus a Mór szobájába varázsolja, hogy félbeszakítsa a Balerina csábító táncát. Petruska nekitámad a Mórnak, de hamar rájön, hogy túl kicsi és gyenge egy ilyen riválishoz. Végül a Mór elkergeti. Negyedik kép (22:21): újra a vásárban vagyunk, már estefelé, jelenetek, táncepizódok követik egymást: jön egy medvetáncoltató parasztember, egy víg kereskedő két cigányasszonnyal, dajkák, kocsisok, lovászok, mindenféle népek. Amint a tömeg elhelyezkedik, kiáltás hallatszik a kis színház felől. A Mór kergeti Petruskát a fakardjával, és megöli. A csendőrök kikérdezik a Mágust, aki azzal próbálja csillapítani megdöbbent és felháborodott hallgatóságát, hogy megrázza Petruska maradványait, jelezve: ez csak egy szalmából és fűrészporból készült lelketlen, fafejű bábu. Leszáll az éj, az emberek hazamennek, a Mágus is elmegy, kezében a testetlenné vált Petruskával. A kis színház-stand tetején azonban megjelenik Petruska szelleme, sírása dühös kiáltásokra emlékeztet. A vén Mágus rémülten veszi észre Petruska szellemét, és ijedtében elrohan. A film adatai: Forgatókönyv: Igor Stravinsky és Alexandre Benois Díszlet és jelmez: Alexandre Benois Koreográfia: Mikhail Fokine Rudolf Nureyev (Petruska), Denise Jackson (Balerina), Christian Holder (Mór), Gary Chryst (Vén mágus). A Joffrey Balett produkciója, amelyben az ősbemutató jelmezeit, díszleteit rekonstruálták az 1981-ben megjelent filmen. A feliratokkal a partitúra beírásait követtem, ezeknek nem mindig felel meg a filmen látható megvalósítás. A feliratokat nem a partitúra szerinti helyre időzítettem, hanem a filmnek megfelelően.
Ludwig Van Beethoven Sarro Claude Debussy Franz Liszt Wolfgang Amadeus Mozart Maurice Ravel Erik Satie Pyotr Ilyich Tchaikovsky Sánchez Igor Stravinsky Bakst Rodin Jude Adolph Meyer Chryst Bérard Nicolas Nabokov Farrell Jasinski Losch Franz Peter Schubert Henri Sauguet Darius Milhaud Kurt Weill Allegra Savoy Maurice Abravanel Albert Peters Peters Chicago Orchestra 1791 1881 1887 1890 1893 1908 1912 1917 1933 1969 2013
AVANT-GARDE BALLETS: “The Afternoon of a Faun” (1912), choreographed by Vaslav Nijinsky (as Faun) for the Ballets Russes; “Parade” (1917) choreographed by Léonide Massine (who also danced) for the Ballets Russes, with costumes and sets designed by Pablo Picasso; “Les Ballets 1933”, six performances all choreographed by George Balanchine (see below) MUSIC: Ludwig van Beethoven - Waltz Farewell to the Piano, Luis Sarro (musopen.org) Claude Debussy 1893 - Prélude à l'après-midi d'un faune, Natalia Ensemble (musopen.org) Franz Liszt 1881 - Valse no. 1 from Valses oubliées, Vadim Chaimovich (musopen.org) Wolfgang Amadeus Mozart 1791 - Ave Verum Corpus, Orchestra Gli Armonici (musopen.org) Maurice Ravel 1908 - Rapsodie espagnole - 1. Prélude à la nuit très modéré, University of Chicago Orchestra (musopen) Erik Satie 1917 - Music for the Parade Ballet Pyotr Ilyich Tchaikovsky 1887 - Mozartiana - III. Preghiera, Orchestra Ensemble Forza Autumn Concert 2013 (Encore) SUBJECTS: vanguard artists, neoclassical design, surrealism, avant-garde ballet, New York City Ballet PERSONAE (in order of appearance): Emilio Terry (José Emilio Terry y Sánchez, 1890–1969), Pablo Picasso, Igor Stravinsky, Olga Khokhlova, Léon Bakst, Lydia Nelidova, Vaslav Nijinsky, Christian Comte, Rodin, Charles Jude, Marie-Claude Pietragalla, Adolph de Meyer, Charlie Chaplin (Sunnyside), Freddie Mercury, Sergei Diaghilev, Léonide Massine, Jean Cocteau, Erik Satie, Gary Chryst, Jacques Bonjean, Christian Dior, Salvador Dali, Boris Kochno, Christian Bérard, George Balanchine, Galina Siderenko, Ludwig Van Beethoven, Nicolas Nabokov, Tamara Toumanova, Roman Jasinsky, Pyotr Ilyich Tchaikovsky, Alexandra Danilova, Frederick Franklin, Maria Tallchief, Suzanne Farrell, Christopher d’Amboise, Alberto Giacometty, Wolfgang Amadeus Mozart, Roman Jasinski, Tilly Losch, Pavel Tchelitchew, Franz Peter Schubert, André Derain, Henri Sauguet, Henri Matisse, Lucienne Kylberg, Darius Milhaud, Bertolt Brecht, Kurt Weill, Lotte Lenya, Caspar Neher, Edward James, Lincoln Kirstein, Allegra Kent BUILDINGS: Théâtre des Champs-Élysées (Paris), Savoy Theatre (London) See my Playlist: (http•••) LES BALLETS 1933 The six performances of “Les Ballets 1933” (see: www.balanchine.org). The short-lived company was founded by Boris Kochno and George Balanchine, financed by Edward James. Choreography George Balanchine. Premiered 7 – 19 June 1933 at the Théâtre des Champs-Élysées, Paris, and 28 June – 15 July at the Savoy Theatre, London. Conductor: Maurice Abravanel Ballets: 1. LES VALSES DE BEETHOVEN (The Waltzes of Beethoven), 2. MOZARTIANA, 3 L’ERRANTE (The wanderer), 4. FASTES (“Memorable days”, Ovid) 5. LES SONGES (The dreams), 6. LES SEPT PÊCHÉS CAPITAUX or Anna-Anna (The Seven Deadly Sins / Die sieben Todsünden), ballet chanté (sung ballet), (surrealist) scenery and costumes: Caspar Rudolph Neher. First performance June 7 (Weill & Brecht's last collaboration) Music: Kurt Weill, libretto Bertolt Brecht from a scenario by Edward James and Boris Kochno, Cast: The Two Annas, Lotte Lenya (singer), Tilly Losch (dancer); The Family, Heinrich Gretler, Otto Pasetti, Albert Peters, Erich Ruchs (singers); corps de ballet. Singers and dancers appeared together on stage.
oder
- Zeitleiste: Lyrische Sänger (Europa).
- Indizes (in alphabetischer Reihenfolge): C...